Dr. Gáspár Levente a Magyar Plasztikai Sebészeti Központban fogadott. A doktor úr mind a konzultációkat, mind a műtéteket ezen az modern, exkluzív megjelenésű magánklinikán végzi. A Rózsadombon található biztonságos, nyugodt helyszín már elsőre megnyugtató benyomást kelt, éppen úgy, ahogy a doktor úr személye is.

Dr Gáspár Levente határozott és udvarias modora, érthető, szépen megfogalmazott mondatai kiválóan tükrözik munkájára való igényességét. Ha őt választod, a profi, egyéni alkatodhoz tökéletesen illeszkedő végeredményre teszed le a voksodat.

-Bizonyára sokan megkérdezték már Öntől, hogy miért lett Ön éppen plasztikai sebész?

“Cherzes la femme”, keresd a nőt, ahogy szoktam mondani, mindig a nők állnak a nagy dolgok mögött.

Én 2000-ben szakvizsgáztam sebészetből, s az első műtéteknél a műtősnő tette fel a kérdést, hogy  “nem akarsz te plasztikai sebész lenni? Olyan szépen foglalkozol, dolgozol a szövetekkel” És akkor így beállt a fejemben, hogy végülis én egész életemben addig valahol tudat alatt erre készültem. Én középiskolás koromban rengeteget rajzoltam, és az egyetemi évek alatt is erről beszéltem, hogy én plasztikai sebész szeretnék lenni. Mondtam, hogy hát végülis, miért ne? Addig is mindig törekedtem arra, hogy a lehető legfinomabban bánjak a szövetekkel, a lehető “legszövődménymentesebben” operáljak, és onnantól kezdve elindultam egy úton, elkezdtem foglalkozni vele. Tehát végülis egy hölgy indított el a hölgyek útján.

Én mindig egy kicsikét másképpen álltam a dologhoz, kerestem azt a két célt, hogy biztonságban tudjak dolgozni és elégedettséggel tudjak dolgozni. A biztonság az a testre vonatkozik, ami azt jelenti, hogy teljesen egészséges embert operálunk, az elégedettség pedig a lélekről szól, ami azt jelenti, hogy meg kell, hogy ismerjük a pácienst. Időt kell hogy adjunk a páciens megismerésére, hogy lássuk azt, hogy az, amit ő szeretne az reális-e, megvalósítható, valamint megvalósítás esetén elégedett lesz-e a műtét után, vagy sem. Ha valakit megismer az ember, és úgy látja, hogy amit megvalósít, azt a páciens el tudja fogadni,  és elégedettséget jelent számára, na az okoz igazából önbizalom emelkedést, és az váltja ki azt a reakciót, ami igazából a munkánk esszenciája, ezért dolgozunk, hogy egy pozitív önbizalommal jöjjön ki a páciens a műtét után.

-Hogyan tud abban segíteni egy plasztikai beavatkozás, hogy emelkedjen egy nő önbizalma?

A pubertás után, amikor a testünk úgymond felnőtté érik, átmegyünk a nemi érés lelki útján is. Amikor a test kifejlődik, az még nem jelenti azt, hogy a nő vagy a férfi is megérkezett bennünk. Csak a 18 éves kor utáni időszakban alakul ki egy olyan belső testkép, ahogy az ember testudatosként el tudja képzelni magát. Amit nekünk kell csinálni, hogy megtaláljuk azt, hogy mi az ő belső testképe. Ha ezt a belső testképet kellő idővel, kellő érdeklődéssel a felszínre tudom hozni, meg tudom ismerni, például, hogy a testalkatához arányos, természetes hatású, vagy a testalkatához arányos, de egy kicsit dúsabb, dögösebb hatású ciciket szeretne, akkor ez a belső testkép, ahogy a teste megfogalmazódik, a tükörbe belenézve, a belső külső harmóniája kialakul, és ez hozza meg ezt a bizonyos pozitív önbizalom változást.

-Sokan jönnek irreális elvárásokkal?

Hála Istennek kevesebben, mint régen. Ha az ember már régóta dolgozik, nagyjából kialakul egy hitvallás ami a pácienseken keresztül elterjed. Tehát olyan extrém kéréssel, hozzám, Gáspár Leventéhez kevesen jönnek például, hogy extrém, 6-700-800 köbcentis ciciket csináljak, mert tudják, hogy úgyse csinálok. Kialakul egy olyan minta, hogy mi az a -tól/-ig határ, amiben én gondolkozom. Irreális elvárások lehetnek ezen belül is, ha az ember nincs tisztában a szöveti adottságaival. Nagyon fontos hangsúlyozni, hogy mindannyian asszimetrikusak vagyunk, tehát ezt nekünk a konzultáció kapcsán részletesen, precízen tervezve el kell mondanunk, hogy a testalkati arányok milyenek, milyen a váll, a mellkas, a mell adottsága, a kötőszöveti viszony, az izom, a mirigy, a csontos, porcos bordaváz, mert ugye erre építkezünk, ezekkel a szövetekkel dolgozunk. Nálunk a leggyakoribb a mellplasztika, s a mellplasztika kapcsán rengeteg szövet együtthatásából áll össze a 3 dimenziós kép. Ha ezt az ember korrektül elmondja előre, az irreális elvárást ki lehet szűrni, vagy reálissá lehet tenni, hogyha valaki együtt működik ezen az úton.

-Volt-e olyan, akit már elutasított, kimondottan lebeszélt a műtétről?

Gyakran. Természetesen. Én azt gondolom, hogy egyik alapvető minősítése a plasztikai sebész munkájának, hogy megoperál-e mindenkit, vagy  csak azokat a pácienseket operálja meg, akiket ahhoz az elváráshoz mérten meg tud operálni, amit a páciens, illetve a kötőszöveti viszonyai engednek.

Fontos a testi adottságokat is nézni, illetve fontos a lelki elvárásokat is nézni, és ha valakiben irreális elvárás van, vagy látszik az, hogy az a műtét nem hozná meg a kívánt eredményt lelkileg, akkor ott udvariasan, de el kell köszönnünk egymástól. Ez természetesen, ha valaki azt szeretné, hogy az ember operálja meg, nem esik jól a páciensnek, de én úgy gondolom, hogy ha ezt valaki hideg fejjel végiggondolja, akkor pontosan érzi, hogy ez az ő érdekében történik, és nem pedig a sebész érdekében Tehát egy műtét elhalasztása, vagy egy műtét lemondása, vagy egy műtét nem javallata, az mindig a páciens érdekében történik. És Ez a szakma csak arról szabad, hogy szóljon, hogy mi a páciens érdeke. Ha bármilyen műtét előtti betegség, vagy olyan nem várt esemény közbejön, ami a műtét halasztását teszi szükségessé, akkor el kell halasztanunk vagy le kell mondanunk a műtétet. Rizikót vállalni nincs értelme.

-Elmondható, hogy Ön nagyrészt mellplasztikákat végez, mondjuk 90%ban, ez a specialitása.

Így van, valahogy úgy alakult az élet, hogy rengeteg melles páciens jött, és amilyen műtétet végez az ember, olyan típusú beavatkozások érkeznek referencia alapján, úgyhogy éni gyakorlatilag szinte kizárólag a cicikkel foglalkozom. Emellett természetesen szemhéjplasztikát, fülplasztikát, töltéseket, hasplasztikát, zsírszívást, rengeteg kisajak plasztikát végzek, de a fő tevékenységi kör az a mellnagyobbítás.

-Az intimplasztika mostanában kezd népszerűbbé válni?

Én az gondolom, hogy korábban sem volt annyira ritka, de mostanában ez inkább növekedni látszik. A szemérmesség, a tabuk átírása miatt egyre bátrabban vállalják fel a hölgyek azokat a beavatkozásokat, amikkel még inkább frissek és fiatalosak tudnak maradni. Egy olyan műtétről van szó, aminek a nyomát hónapokkal a műtét után már nem is lehet látni, és rengeteg magabiztosságot tud adni a hölgyeknek.

-Volt nagyon emlékezetes műtéte?

Minden műtét kihívás.

Azt a szót, hogy alázat és a munkába vetett hit, azt nagyon fontos hangsúlyozni, hisz minden páciensnek az az adott beavatkozás a legfontosabb és a legemlékezetesebb műtéte. Egy ünnepnap, ahogy szoktam mondani. Én abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy én minden nap ünnepnapon dolgozom. Minden egyes műtétet teljes testi-lelki hozzáállással, becsületesen kell elvégezni.

-Az utógondozásban, a kontrollokon mennyire fontos a páciensnek a hozzáállása, az, hogy mennyire tartja be az előírásokat?

Aki ismer, vagy hallott rólam, szokták mondani, hogy a Gáspár doktor egy picit  “harapós” doktor, ez a “harapósság” ez mindig a páciensért történik. A műtét sikere három munkafolyamaton múlik:

1.Van egy műtét előtti konzultáció, tervezés, tájékoztatás, ahol mindent elmondunk, részletesen átbeszélünk, ha bármi kérdés van, bármikor fel lehet hívni, egyeztetünk. Van egy alapos kivizsgálás, és ha egészséges valaki, és készen áll a műtétre, akkor mehetünk a műtőbe.

2.A második fázis maga a műtét. A műtétnél, amit lehet elkövetünk, beleteszünk mindent, a kötőszöveti adottságokhoz, egyéni adottságokhoz mérten megcsináljuk a lehető legjobb eredményt.

3.A harmadik munkafázis, a műtét utáni időszak. Ez az időszak igazából már nem az orvoson múlik, hanem a páciens hétköznapi életén, a szöveti adottságain, a szervezetén, kvázi a testi- lelki reakcióin, és ebben nagyon fontos, hogy a mai világba pláne hangsúlyozni kell, hogy kell egy kapaszkodót, kell egy útirányt, egy utat mutatni, ami sokszor határozottabban kell képviselni, mint az átlag, mert ha azt nem képviseljük, akkor a hölgyek nagyon sok esetben egy kicsit lazábban tudják venni. És onnantól kezdve, hogy lazábban veszik, nem biztos, hogy azt az eredményt tudjuk elérni, amit megcéloztunk. Ebben én egy kicsit szigorúbb vagyok az átlagnál. Pontosan azért, mert az a célom, hogy ha megérkezünk a műtét után a teljes gyógyuláshoz, akkor az az eredmény az olyan legyen, amit a lehetőségek közül maximálisan ki lehet hozni. Fontos hangsúlyozni, hogy a mellplasztika, mellnagyobbítás után nincs akkora fájdalom, ami kordában tartaná a cselekedeteket. Ha fájna a cici, akkor sokkal kevésbé lenne olyan kilengés az útról, letérés az iránymutatás adta irányból, mint ahogy nem fáj. Érez mondjuk egy feszülést, de ezt hamar megszokja, nincs az az érzés a fejében, hogy én megvagyok operálva, kevésbé óvja a ciciket.

Én ezt jó szándékkal teszem, hogy a páciensnek a lehető legjobb legyen.

-Ön nős, ha jól tudom.

Én nős vagyok, három gyermek boldog édesapja. A legnagyobb gyermekem, a nagylányom 24 éves, pszichológus, a kisebbik lányom 21 éves, gazdálkodás menedzsmentre jár a Corvinusra, és a kicsi fiam 8 éves, ő pedig 3.os általános iskolás, úgyhogy boldog, békés, gyönyörű családban élek.

-Ha a lányai szertnének plasztikai sebészeti beavatkozást magukon, akkor Ön végezné, vagy ajánlana nekik másik szakembert?

Én azt szoktam mondani, ha bárki a családomon belül, szűkebb, távolabbi családomon belül, baráti körön belül műtétet szeretne, azt csak és kizárólag én végezném, hisz akkor vagyok hiteles, ha azt a bizonyos beavatkozást, amit esetleg lelkileg érintve kellene végezni is én végezném el, nem pedig átadnám másnak. Hisz hogyan vállalnám fel egy idegen ember műtétét hitelesen, hogyha a saját családtagomat nem én operálnám.

Dr. Gáspár Levente orvosprofilját ide kattintva éritek el!